Ugrás a tartalomra

Mindszenty József

Íme a főpap, aki életének napjaiban tetszett az Istennek,
és igaz volt, s a harag idején engesztelésül szolgált.

(Sir 44,16-17 – szentlecke hitvalló püspök ünnepén, részlet)

Mindszenty József

 

„Fidelissimus in tribulatione pastor, az üldöztetés idején a leghűségesebb pásztor” – szerepel Isten Szolgája Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek sírfeliratán (1)  az esztergomi Prímási Bazilika érseki sírboltjában. A sokak által már életében szentnek tartott bíboros sírja már 1975-ben Máriacellben zarándokhellyé vált(2). Virágok, koszorúk lepték el a sírt, és a nemzeti színű szalagok hamar beborították az ideiglenes nyughelyül választott máriacelli Szent László-kápolna kovácsoltvas kerítését. II. János Pál pápa először 1983. szeptember 13-án, Máriacellben rótta le kegyeletét Mindszenty József bíboros sírja előtt. Másodjára, 1991. augusztus 16-án, az esztergomi prímási sírboltban kereste fel a hercegprímás nyughelyét. Imádságos tiszteletadása fontos pápai üzenetet közvetített: a bíboros személye körül kibontakozó közösségi tisztelet erejének és értékének az elismerését.

A hercegprímás szenttéavatási eljárásának előkészítője a lelkes New Brunswick-i magyar plébános, Füzér Julián ferences atya volt, az emigrációs Mindszenty-irodalom meghatározó képviselője. 1976-ban, az amerikai Philadelphiában megtartott Eucharisztikus Világkongresszushoz kapcsolódó magyar papi értekezleten, amelyen a Lékai László bíboros vezette magyar küldöttség is részt vett, szorgalmazta a hivatalos eljárás előkészítését. Munkatervének utolsó pontja így szólt: „Végül arra kérjük otthoni testvéreinket, elsősorban a magyar püspöki kart, hassanak oda, hogy Mindszenty otthon teljesen rehabilitáltassék és amint az emigrációban, otthon is dolgozzanak a szenttéavatásán.”(3) Ami akkor merész álom volt, tizenöt év múltán, a kommunizmus bukását követően megvalósult.

1979. június 16–17-én, a máriacelli napok keretében, a Mindszenty-emlékmúzeum felavatása alkalmával világi hívek sürgetésére aláírásgyűjtés indult a remélt boldoggá avatás érdekében. Ennek érdekes eljárástörténeti oka, hogy régebben a szenttéavatási perek kezdeményezéséhez hiteles személyek ajánlására volt szükség. 1985-től Julián atya írásos visszaemlékezések gyűjtésébe kezdett, a százkilencvenkét tanúságtétel „Szentnek kiáltjuk!” címmel nyomtatásban is megjelent(4). 1986-ban a Mindszenty Alapítvány kérte az eljárás elindítását a halál helye szerint illetékes főpásztortól,
Hans Hermann Groer bécsi bíboros érsektől. 1988-ban kinevezték az eljárás első posztulátorát, P. Szőke János szalézi szerzetest. Ugyanebben az évben a bécsi szenttéavatási irodába kerültek az iratok, az írásos méltatások és a folyamatosan gyarapodó imameghallgatási közlések.

A bíboros szenttéavatási eljárásának kezdeményezője tehát hivatalosan a Mindszenty Alapítvány, a vizsgálattal összefüggő költségeket ennek a szervezetnek kell viselnie. 1993-ban a Szentszék jóváhagyásával és a magyar püspöki kar egyöntetű támogatásával Paskai László bíboros a bécsi érsektől átvette a szenttéavatási eljárással összefüggő feladatokat. A magyarországi egyházmegyei vizsgálat 1994. március 19-én, Szent József ünnepén vette kezdetét. Az összegyűlt történeti források, iratok, tanúvallomások, történészi és teológiai szakvélemények több ezer oldalt tesznek ki. Paskai bíboros 1996-ban lezárta az eljárás vizsgálati szakaszát, és a dokumentáció olasz nyelvű fordítását eljuttatta Rómába, a Szenttéavatási Kongregáció hivatalába. Ez arról tanúskodik, hogy az illetékes főpásztor munkatársaival együtt – köztük utódjával, Erdő Péter bíborossal, aki az eljárás során a Promotor Iustitiae fontos tisztségét töltötte be –, megalapozottnak tartja azt a hatalmas anyagot, amely a szentség hírében álló hercegprímás életútját és hősies erénygyakorlását rekonstruálja.

2005-ben az eljárást kezdeményező Mindszenty Alapítvánnyal ún. pertársaságra lépett a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, és 2006 májusában a Szentszék illetékesei előtt lelkipásztori szempontból időszerűnek nyilvánította és sürgette a hercegprímás mielőbbi boldoggá avatását. Mindszenty József szenttéavatási eljárásának hazai szakasza tehát lezárult, a terjedelmes dokumentáció elkészült és Rómában van. 2007-ig Somorjai Ádám bencés szerzetes volt az eljárás római felelőse, ún. relátora, azóta
P. Vincenzo Criscuolo kapucinus atya tölti be ezt a tisztséget, ő a felelős a peranyag, az ún. Positio összeállításáért. 2012-ben a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Állandó Bizottsága hivatalosan újra megerősítette a bíboros boldoggá és szentté avatására irányuló hivatalos magyar egyházi kérést.

Isten Szolgája Mindszenty József szenttéavatási eljárása sok ember lelkes tiszteletén alapszik, akik rendszeresen imádkoznak(5) a közbenjárásáért és a kanonizációs eljárás sikeréért. Talán nincs is még egy olyan magyar egyházi példakép, akinek a tisztelete minden korábbi nehézség ellenére olyan méreteket öltene, mint az övé. A szenttéavatási eljárások gyakorlatában ez a virágzó tisztelet értékes bizonyítéka annak, hogy Mindszenty József boldoggá és szentté avatása nem elszigetelt, művi úton fenntartott magánigyekezet, hanem az egyház helyi közösségeinek megalapozott reménye, amelynek a Szentlélek az ébresztője és a fenntartója. „Folyamatban van Mindszenty bíboros boldoggá avatása, de – lelkében – a magyar nép már ma is annak tekinti mártír főpásztorát.”(6) „Mindszenty bíborost az egyház ismeri el, akit az emberek már most olyan tisztelettel vesznek körül, mint akit tulajdonképpen már boldoggá avattak.”(7)

 

Mindszenty József szenttéavatási eljárásának
fontosabb dátumai:

1993. február 26. a bécsi érsek átadja illetékességét a szenttéavatási eljárásban Esztergom prímás-érsekének

1993. június 15. a Szentszék nyilatkozata (Nihil obstat) rögzíti, hogy hivatalai semmi olyan adatot nem találtak, amely kizárná a szenttéavatási eljárás megindításának lehetőségét

1993. december 16. a Magyar Katolikus Püspöki Kar időszerűnek nyilvánítja, és egyöntetű támogatásáról biztosítja a szenttéavatási eljárást

1994. március 19. Budapesten, a Központi Papnevelő Intézet épületében, kezdetét veszi a szenttéavatási eljárás

1996. január 4. a teológus szakértők igazolják, hogy Mindszenty bíboros írásaiban nincs semmi, ami ellentétben állna a katolikus egyház hitelveivel és erkölcstanával; a felkért történészek rendszerezik és értékelik az összegyűlt forrásanyagot, és nyilatkoznak a bíboros személyiségéről, történelmi szerepéről

1996. július 2. az iratanyag véglegesítése

1996. július 31. a vizsgálat egyházmegyei szakaszának lezárulása

1996. október 22. az iratok hivatalos római átadása

1999. november 8. a Szenttéavatási Kongregáció elismeri az iratok hitelességét, és az egyházmegyei vizsgálat szabályszerű, az egyházi előírásoknak megfelelő lebonyolítását

2005. Isten Szolgája Mindszenty József szenttéavatási eljárásának előmozdítására a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia pertársaságra lép a kezdeményező Mindszenty Alapítvánnyal

2012. a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Állandó Bizottsága hivatalosan megerősíti a bíboros boldoggá és szentté avatására irányuló kérését

2016. november az egyházmegyei és római vizsgálatok tartalmi összesítése, az úgynevezett Positio kinyomtatása

2018. június 14. a Szenttéavatási Kongregáció teológus kongresszusának egyhangú állásfoglalása az életszentség megvalósulásáról

2019. január 15. a Szenttéavatási Kongregáció főpapi ülésének egyhangú döntése

2019. február 12. Ferenc pápa jóváhagyásával a hősies erénygyakorlás elismerése (Tiszteletreméltó)

 

 

Protokollszám: 1909

 

Egyházmegyei eljárás

Illetékes egyházmegye: Esztergom-Budapesti Érsekség

Illetékes főpásztor: Paskai László bíboros, Erdő Péter bíboros, prímás, érsek

Posztulátor: Szőke János SDB

Egyházmegyei eljárás lefolytatása: 1994. március 19. – 1996. július 31.

 

 

Szentszéki eljárás

Szentszéki posztulátor: Mons. Paolo Rizzi, Kovács Gergely

Az egyházmegyei eljárás érvényességének elismerése: 1999. november 8.

Hősies erénygyakorlásának pápai elismerése: 2019. február 12.

Közbenjárására történt csoda pápai elismerése:

 

Isten Szolgája Mindszenty József bíboros szentté avatásáért mondott engesztelő imádság

Mennyei Atyánk! Szívesen fogadod híveid áldozatait, amelyeket Krisztus áldozatával egyesítve ajánlanak fel, hogy „kiegészítsék, ami Krisztus szenvedéséből hiányzik, az Egyház javára” (Kol 1,24). Fogadd kegyesen József bíboros szolgád megaláztatásait, áldozatait, amelyeket földi életében a magyar Egyházért és a magyar népért ajánlott fel. Szenvedése legyen napjainkban is előtted kedves áldozat Egyházunkért, hazánkért. Hozzá csatlakozva akarunk mi is imáinkkal, áldozatainkkal engesztelni nemzetünk lelki megújulásáért. És ha szent akaratoddal megegyezik, add meg hívő magyar népednek, hogy József bíboros szolgádat egykor Egyházunk szentjei között tisztelhessük. Krisztus a mi Urunk által.
Ámen.

 

Isten Szolgája szentté avatásáért mondható rövidebb imádság

Istenünk, te Mindszenty József bíborost arra választottad ki, hogy az üldöztetés idején mindhalálig hűséges főpásztor legyen: az igazság és a szeretet tanúságtevője.
Hívő néped örömére add meg, kérünk, hogy őt mielőbb Egyházunk szentjei között tisztelhessük. Krisztus, a mi Urunk által.
Ámen.

 

(1) A sírfelirat latin szövegét Dr. Ladocsi Gáspár ny. tábori püspök állította össze, magyar fordítása: „Az élet megalázta – a halál felmagasztalta. A Szent Római Egyház és a Coelius-hegyi Szent István templom presbiter-bíborosa, Magyarország utolsó hercegprímása, esztergomi érsek, az üldöztetés idején a leghűségesebb pásztor MINDSZENTY JÓZSEF 1892. márc. 29. – 1975. máj. 6. A háború viharában szilárdan helytállt, a zsarnoki hatalom megkínozta és börtönbe zárta. Hazájának száműzöttje lett. Az Anyaszentegyház engedelmes fia volt. Hőn szeretett hazájának becsületét mindhalálig erősítette. Máriacellben temették el, halála után 16 évvel hazahozták.
Itt békében nyugszik.”

(2) A máriacelli latin sírfelirat szövege magyarul: „Ez a márványkő fedi most – míg a felszabadult haza földjébe megtérnek – földi maradványait Mindszenty Józsefnek, aki Csehimindszenten született 1892. március 29-én; pappá szentelték Szombathelyen 1915-ben, négy év múlva Zalaegerszeg plébánosa, 25 évre rá veszprémi püspök;
1945-ben esztergomi érsek, Magyarország bíboros hercegprímása. Helytállva Istenért, egyházért és szenvedő népéért, az elnyomó hatalom kétszer vetette fogságba;
1949-ben pedig életfogytiglani börtönre ítélte. Rabságából 1956-ban a szabadságharc kiszabadította, de miután a szovjet erőszak leigázta az országot, 15 éven át az Amerikai Egyesült Államok budapesti követségén kapott menedéket. Engedelmességből vette magára a számkivetés nehéz keresztjét s aggastyánként lett a világban szétszórt magyarság hű pásztora és igaz atyja. Meghalt Bécsben 1975. május 6-án. Mindszenty József bíboros Magyarország prímása 1892–1975.
Élt és éljen a Szent Pannóniáért.”

(3) Idézi Közi Horváth József: Mindszenty bíboros, München, 1980, 114. oldal

(4) Füzér Julián: Szentnek kiáltjuk! Emigráns magyarok Mindszenty bíborosról halála 10. évfordulóján, Youngstown, 1987

(5) A Mindszenty bíboros által elindított „Egymillió imádkozó magyar” engesztelési mozgalma éppen a 2006. évi nemzeti engesztelő imaévben teljesedett ki. Erdő Péter bíboros augusztus 20-án jelentette be, hogy az imádkozók száma elérte, sőt jelentősen meghaladta a regisztrált egymilliót.

(6) Bábel Balázs kalocsai érsek szavait idézi Mészáros István: Mindszenty-mozaik, Budapest, 2002, 243. oldal

(7) Achille Silvestrini bíboros szavait idézi Mészáros István: Mindszenty-mozaik, Budapest, 2002, 243. oldal