Isten Szolgája Csepellényi György
Égi születésnapja: 1674. május 24.
Csepellényi György a hitét a szegények és betegek gondozásával gyakorló nemesi családban született Bitcsén, az 1620-as években. Édesapja Csepellényi György, édesanyja Pataki Mária volt. Édesanyja jótékonykodása nagy hatással volt az ifjabb Györgyre, aki 1642-ben lépett a pálos rendbe.
A Nyitra közelében található elefánti kolostorban töltötte újoncévét, majd 1643. május 3-án, a Szent Kereszt feltalálásának ünnepén fogadalmat tett. 1646 körül szentelték áldozópappá. A rendben tiszteletet vívott ki életmódjával és viselkedésével. 1660-ban a rendi tanács máriavölgyi, majd elefánti alperjelnek nevezte ki. Máriavölgyben a növendékeket is ő nevelte. Ebben az időben a protestánsok és a katolikusok közti ellentétek elmérgesedtek Magyarországon. A magyarországi katolikus missziók élén 1642-től Vanoviczy János, a pálos rend római prokurátora állt.
Azokba a régiókba, ahol kevés volt a katolikus pap – ezek általában a vallásviszály fő tűzfészkei voltak –, csak különösen elszánt, képzett papokat küldtek, akik a vitára is alkalmasak voltak és a veszélyt is vállalták. Csepellényi Györgyöt, aki nem erőszakos, inkább békés, alázatos módon, de kitartóan vitázott, X. Kelemen pápa Mezőkövesd, Eger és Füzes környékére nevezte ki missziós főnöknek. Működése nagyon eredményes volt, az egri püspök feljegyzései szerint egymaga hét falut térített vissza a protestánsoktól.
1674. március 26-án protestáns martalóc hajdúk egy csoportja behatolt a füzéri plébániára, és rabszíjon hurcolták el a szerzetes papot. Hatvannapos fogsága alatt folyamatosan bántalmazták és gúnyolták. Türelemmel viselte a szenvedést. Bántalmazói közül többeket megtérített, de őket a többiek megölték.
Végül május 24-én a Farmos (1860 óta Egerfarmos) melletti Szőke puszta határában, a ma is Barát-fertőnek nevezett mocsaras tónál Csepellényi Györgyöt is lefejezték. A hagyomány szerint kivégzője sokáig nem tudott lesújtani rá, mert a keze nem engedelmeskedett. Testét meztelenül, temetetlenül hagyták, de a romlás jelei nem mutatkoztak rajta. Végül az egri pasa intézkedett, hogy „Isten szent embere” ne heverjen temetetlenül, és Nagy János mezőkövesdi plébános a farmosi templomban temette el. Holttestét később Sátoraljaújhelyre vitték a jelenlegi piarista templomba.
2024-ben kezdődött a boldoggáavatási eljárás egyházmegyei szakasza, mely 2026-ban zárult le. Csepellényi György boldoggá avatását Ternyák Csaba egri érsek a jelölt életének és vértanúságának helyei, a füzéri, sátoraljaújhelyi és egerfarmosi hívek és plébánosok kérésére indította el és léptette az Egri Főegyházmegyét az aktor pozíciójába. A pálos rend tagjai meg vannak győződve egykori rendtársuk életszentségéről és vértanúságáról, de rendi hagyományaik értelmében ők nem kezdeményezik a kanonizációt.
Protokollszám:
Egyházmegyei eljárás
Illetékes egyházmegye: Egri Főegyházmegye
Illetékes főpásztor: Ternyák Csaba
Posztulátor: Czapkó Mihály
Az egyházmegyei eljárás lefolytatása: 2024. február 1. –
Szentszéki eljárás
Az egyházmegyei eljárás érvényességének elismerése:
Hősies erénygyakorlásának pápai elismerése:
Közbenjárására történt csoda pápai elismerése:
Imádkozzunk boldoggá avatásáért!
"Istenünk, benned bízók erőssége, te arra hívtad Csepellényi Györgyöt, hogy Boldog Özséb követőjeként híveidet megerősítse a katolikus hitben, és összegyűjtse, ami szétszóródott. Életáldozata, hite és irántad érzett hűsége példaként ragyog előttünk. Add, hogy mielőbb a boldogok között tisztelhessük őt."
Ámen.
Forrás: https://palosrend.hu/hirek/csepellenyi-gyorgy-palos-vertanu/
Az imameghallgatások kegyelmét az alábbi címre kérjük eljuttatni:
Egri Főegyházmegye
Érseki Hivatal
3300 Eger, Széchenyi u. 1.