Ugrás a tartalomra

Boldog Romzsa Tódor püspök és vértanú

Hivatalos emléknapja: október 31.

Romzsa Tódor György 1911. április 14-én született a Kárpátalján található Nagybocskó községben (Máramaros megye). Édesapja vasúti tisztviselő volt, a görög katolikus vallású család, ahová Tódor kilencedik gyermekként érkezett, szerény körülmények között élt. A huszti reálgimnáziumban megszerzett jeles érettségi (1930) után filozófiai és teológiai tanulmányait a római Pápai Gergely Egyetemen végezte, 1936 karácsonyán itt szentelték pappá. Jelmondata: „Szeretlek téged, Uram, én erősségem; az Úr az én erősségem és oltalmam.”

Boldog Romzsa Todor

 

1937 nyarán hazatért, behívták katonai szolgálatra, ősztől pedig Prágában, tiszti iskolán kapott tábori lelkészi kiképzést. 1938 tavaszától a máramarosi Berezova és Alsóbisztra nevű hegyi falvak lelkésze. Szeretett volna visszatérni Rómába, hogy tovább folytassa tanulmányait, de ehelyett újabb katonai szolgálatra kellett bevonulnia, utána pedig visszatért a hegyi falvakba, ahol „a nép babonás a végtelenségig, milliószor jobban hisz minden butaságban, mint az Egyház dogmáiban”. „Mindenütt igyekszem világosságot gyújtani, de reményemet csak az isteni kegyelembe helyezhetem” – írta 1938. december 16-i levelében. Munkáját nehezítették a bécsi döntések következtében előállt határmódosítások, amelyek az egyházmegyei irányítást is befolyásolták. 1939 őszén a munkácsi egyházmegye püspöke, Sztojka Sándor kinevezte az ungvári szeminárium lelki vezetőjévé és filozófiatanárává. Kispapjainak lelkiatyja volt a szó legszorosabb értelmében, teológiai tudását szerető bölcsességgel adta át tanítványainak.  

1944. szeptember 24-én a munkácsi egyházmegye segédpüspökévé szentelték, így a szovjet hadsereg bevonulásakor már ő volt az egyházmegye vezetője. A katonai megszállást a közigazgatás átszervezése és Kárpátalja területének a Szovjetunióhoz csatolása követte. Ezzel együtt járt, hogy az ortodox egyház erőteljes támadást indított a kárpátaljai (görög) katolikus templomok és papjaik ellen, felszólítva őket, hogy fogadják el a moszkvai ortodox partiarchátus joghatóságát. Erre akarták rávenni Romzsa püspököt is, ő azonban ezt megtagadta, egyházmegyéjének falvait sorra látogatta, személyes hűségével bátorította kitartásra papjait és híveit.  A rá nehezedő nyomás egyre súlyosbodott: betiltották az iskolai hitoktatást, feloszlatták az ifjúsági egyesületeket, problémát jelentett az imakönyvek, hittankönyvek hiánya, mindezek mellett nagyon sok papot bebörtönöztek és sok templomot bezártak vagy átadtak az ortodoxoknak. A püspök ilyen körülmények között is jó pásztora volt nyájának: számos emlék maradt nemcsak az általa celebrált liturgikus eseményekről, hanem bensőséges, derűs hangulatú családlátogatásairól is.  

1947 októberében a felújított beregszőllősi templom megszentelésére várták a püspököt. Ekkor már tudatában volt annak, hogy hűséges helytállása miatt életét közvetlen veszély fenyegeti. Ennek ellenére úgy döntött, elutazik a templomszentelésre. Az ünnep zavartalanul lezajlott, de a hazafelé vezető úton a püspök lovas kocsijába belehajtott egy teherautó, amelynek utasai az ütközés után eszméletvesztésig ütlegelték a sérülteket. Később a munkácsi kórházba szállították a sebesülteket, ahol 1947. november 1-je éjszakáján a lábadozó püspököt megmérgezték.

Tisztelete szinte vértanúhalála napjától megmutatkozott egyházmegyéje hívei és papjai között. Voltak papjai, akik már a munkatáborokban is érte ajánlották fel a Szent Liturgiát, és sok családban az esti közös ima végén felhangzott: „Tódor püspök vértanú, könyörögj érettünk!” Papi hagyatékokból, régi imakönyvekből előkerültek az évtizedes imák, amelyekben az egyházmegye papjai bizalommal kérték az Urat, hogy dicsőítse meg a szentté avatással vértanú püspöküket. Imádságuk meghallgatásra talált: Romzsa Tódort huszonnyolc görög katolikus vértanú társával együtt 2001. június 27-én avatta boldoggá Szent II. János Pál pápa.

 

Protokollszám 1665

Egyházmegyei eljárás

Illetékes egyházmegye: Munkácsi Görög Katolikus Püspökség
Illetékes főpásztor: Szemedi János megyés püspök
Posztulátor: Szőke János SDB
Az egyházmegyei eljárás lefolytatása: 1995–1996                        

Szentszéki eljárás

Az egyházmegyei eljárás érvényességének elismerése: 1998. november 6.
A vértanúság pápai elismerése: 2001. április 24.

Boldoggá avatása: 2001. június 27., Lvov (Lemberg)

 

Imádkozzunk szentté avatásáért!

Hivatalos miseimádság (a szentmise első könyörgése)

Istenünk, te Boldog Romzsa Tódor püspököt és vértanút többnemzetiségű híveid lelkipásztorává tetted. Segíts, hogy megalkuvás nélküli tanúságtételének és életáldozatának példáját keresztény életünkben mi is hűségesen kövessük. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.
Ámen.

 

Az imameghallgatások kegyelmét a következő címre kérjük eljuttatni:

Egyházmegyei Hatóság
vul. Zakarpatska 18, UA-88017 (Uzsgorod)

 

További információk:

https://www.mgce.uz.ua/