A Conti utca és környéke

A mai Tolnai Lajos utca és Fecske utca közötti sáv a XVIII. század végén Hülff-féle szántóként volt ismert, miután 1774-ben Hülff Bálint vásárolta meg a területet. Ő II. József király idején Pest polgármesteri tisztét is betöltötte. A mellette levő telek, a mai Víg utcáig Conti Lipót Antal, olasz származású kőfaragómester birtoka volt, az ő nevét őrizte az utca 1951-ig. Conti mester halála után özvegye a szomszédnak nyújtotta kezét és így a két birtok egyesült, Hülff Bálint pedig a környék legszebb kúriáját építette fel a volt Conti-birtokon.

Száz évvel később a városrész történetének új korszaka vette kezdetét. 1877-ben Büchelmayer János „mulatóka” nyitására kért és kapott engedélyt a fővárostól a mai Víg utca területén. Nemsokára elszaporodtak a környéken a hasonló szórakozóhelyek és hamarosan az a mondás járta, hogy „Conti utca, Víg utca – mind a kettő szép utca”. A Conti (mai Tolnai Lajos) u. 44-46. sz. alatt működött a város legolcsóbb nyilvánosháza, ahol Tisza István is megfordult, és Kosztolányi Dezső is megörökített a naplójában egy itt játszódó életképet az 1930-as évek elejéről.

1935-től a Népszava szerkesztősége a Conti u. 6. szám alatt működött, a negyvenes években pedig a Világosság Könyvnyomdáé volt a 4-6. szám. A környék többi házában kisebb üzletek, hentes, férfiszabó, műbútorasztalos, írógépjavító műhelyek létesültek.