Endrédy Vendel

(1895–1981)

Hadarits Kálmán néven született a Sopron vármegyei Fertőendréden. 1917-ben belépett a ciszterci rendbe, 1919-ben pappá szentelték, 1921-ben örökfogadalmat tett. A következő évben matematika–fizika szakos tanári diplomát szerzett. Kiváló természettudós volt, de tudását nem egyetemi katedrán, hanem a rend Szent Imre Gimnáziumában kamatoztatta tanárként. Hadarits tanár úr (vezetéknevét 1939-ben változtatta meg) vérbeli pedagógus volt, aki úgy tudta átadni az ismereteket diákjainak, hogy a gyerekek „türelmetlenül és felszabadultan várták már a számtanórát, ahol szinte itták a tanár úr szavait, a dolgozatírástól való bármiféle félelem vagy izgalom pedig teljesen ismeretlen volt számukra”. 1938-ban a gimnázium igazgatójává nevezték ki, de egy évvel később meg kellett válnia szeretett iskolájától és diákjaitól, mert zirci apáttá választották.

E tisztségében élte meg a II. világháborút, majd az utána kibontakozó egyházüldözést, az egyházi iskolák államosítását, majd a szerzetesrendek feloszlatását. Egyházhűsége, tekintélye, feddhetetlen személye olyannyira szálka volt a hatalom szemében, hogy 1950. október 29-én letartóztatták. Az Andrássy út 60-ban kegyetlen módszerekkel vallatták, kínozták és megalázták. 1951 júniusában a Mindszenty-perből is ismert Olti Vilmos tanácsa a Grősz-perben koholt vádak alapján 14 év börtönre ítélte. Emlékei szerint három évig volt a Conti utcában, 1954-től a Gyűjtőfogházban, 1954–1956 között a váci fegyházban, majd újra a Gyűjtőfogházban. 1956. november 1-jén hagyhatta el a börtönt, a forradalom alatt és utána néhány hónapig a piaristák budapesti rendházában talált menedékre. A forradalom megtorlása idején újra bebörtönözték 1957. március 2. és augusztus 23. között. Szabadulása után 1957. december 17-től egészen 1981. december 29-én bekövetkezett haláláig a pannonhalmi szociális otthonban élt. Börtönemlékeit így summázta: „Hatéves börtönéletem szenvedéseit semmi földi kincsért nem adnám oda. Óriási értéktöbbletet kaptam ezáltal. Nem haragszom senkire bántóim, kínzóim közül.”