a hercegprímás elítélése
1948 áprilisában bejelentették az egyházi iskolák államosítását. A kormányzat gyakorlati és propagandacélok miatt szívesen alkalmazta volna továbbra is a kiváló szerzetestanárokat, Mindszenty bíboros azonban úgy rendelkezett, hogy a papok és a szerzetesek nem vállalhatnak állást az államosított, ateista és magyarellenes felfogást terjesztő intézményekben. Így lett a bíboros a világkommunizmus egyik fő ellensége is, akit bármilyen eszközzel el kellett távolítani az ideológiai hadviselés útjából.
1948. december 26-án az Államvédelmi Hatóság letartóztatta Mindszenty bíborost. Az Andrássy út 60-ba szállították, ahol két hétig állta a kínzásokat, melyekkel a koncepciós peréhez készített, hamis vádak alapján összeállított „beismerő vallomás” aláírására akarták kényszeríteni.
„Éjjel 11 óra. Megint kihallgatásra visznek, 72 órás nem alvás és az állandóan megismételt gumibotozások után. A vallatás tárgya egész éjjel az összeesküvés és kémkedés. Most már teljesen magamra maradtam, kimerülten és elcsigázottan. Egyedül kell érvelnem, amikor újra és újra elém rakják aláírásra a hegymagasságúvá nőtt jegyzőkönyvkötegeket. Amíg az aláírást megtagadom Décsi alezredes éjjelenként 2-3 ízben is átad a kínzómnak, aki felugrik, visz a cellámba, levetkőztet, leteper és kéjes gyönyörűséggel záporozza rám az ütéseket. Fizikai megtörésemre szolgál egy másik kegyetlen módszer is, nem engednek aludni.”
1949. február 3–8. között zajlott nagy nemzetközi felháborodást keltett koncepciós pere, melynek végén életfogytiglani fegyházra ítélték. Az eljárást és a törvénytelen ítéletet az ENSZ nemzetközi jogi sérelemnek nyilvánította.